Ennyi, Von der Leyen végleg lesétált a józanság térképéről: olyan ömlengésbe kezdett Ukrajnáról, amilyet még nem hallott a világ

Az Európai Bizottság támogatja az ukrán csatlakozási tárgyalások első fejezetének megnyitását; Ukrajna teljesítette a feladatát, így most rajtunk a sor, mert a csatlakozási folyamat érdemeken alapul és Ukrajna kiérdemelte, hogy továbbléphessen – jelentette ki a brüsszeli testület elnöke az EU-tagállamok vezetőinek tanácskozását lezáró sajtótájékoztatóján.

Ursula von der Leyen szerint az EU-nak továbbra is kísérnie kell Ukrajnát az uniós csatlakozás útján, mert 

Mint mondta, Zelenszkij ukrán elnök videón keresztül csatlakozott a tanácskozáshoz, ahol a vezetők megerősítették, hogy továbbra is teljes körű – katonai, gazdasági és politikai – támogatást nyújtanak Ukrajnának. Katonai téren 1 milliárd eurót különítettek el az ukrán védelmi ipar számára a befagyasztott orosz vagyonok rendkívüli hozamából. A cél, hogy 2025-ig 2 millió tüzérségi lövedéket szállítsanak Ukrajnának, továbbra is elérhető. Emellett készek előre kifizetni a G7-hitelekből még fennmaradó 11 milliárd eurót, tekintettel Ukrajna sürgető szükségleteire – taglalta.

Hangsúlyozta, hogy továbbra is politikai nyomást kell gyakorolni Oroszországra, hogy komoly béketárgyalásokba kezdjen – kezdve egy valódi tűzszünettel. „Ezt célozza a 18. szankciós csomagunk. Hamarosan meg kell állapodnunk ebben a csomagban” – hívta fel a figyelmet.

Kiemelte, hogy az EU-nak be kell fektetnie Ukrajnába, a SAFE hitelek – az EU új védelmi finanszírozási eszközének részei – lehetővé teszik a közös beszerzéseket Ukrajnával, illetve az ukrán védelmi ipartól történő beszerzést is. 

– mondta.

Ursula von der Leyen a közel-keleti helyzetről szólva hangsúlyozta, hogy Európa üdvözli a tűzszünet bejelentését, és felszólította az érintett feleket annak betartására. Véleménye szerint a térség stabilitása ettől, valamint attól függ, hogy Irán hajlandó-e visszatérni egy komoly és hiteles diplomáciai folyamathoz. Kiemelte, hogy Irán soha nem juthat atomfegyverhez, és a tárgyalás az egyetlen elfogadható megoldás. Von der Leyen egyúttal felhívta a figyelmet a gázai humanitárius helyzet súlyosságára, és sürgette, hogy a segítségnyújtás gyorsan, akadálytalanul és megfelelő mennyiségben jusson el a rászorulókhoz. Hangsúlyozta, hogy 

A versenyképességgel kapcsolatban Ursula von der Leyen tájékoztatta a vezetőket az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalások aktuális állásáról. Elmondta, hogy a G7-csúcson Kanadában Donald Trump amerikai elnökkel, abban állapodtak meg, hogy felgyorsítják a tárgyalásokat a július 9-i megállapodás érdekében. Az EU ma megkapta az amerikai fél legfrissebb tárgyalási dokumentumát, amelynek értékelése folyamatban van – közölte. Von der Leyen egyértelművé tette, hogy az EU készen áll a megállapodásra, ugyanakkor arra is felkészült, ha nem sikerül kielégítő eredményt elérni. Ennek érdekében egy kiegyensúlyozó listáról is egyeztettek.

Von der Leyen elmondta, hogy a csendes-óceáni térség országai­val való együttműködés alapjául szolgálhat a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) újratervezésének, amely jelenleg 

„Az ázsiai országok strukturált együttműködést szeretnének az Európai Unióval, és az Európai Unió is ugyanezt szeretné. Erre tekinthetünk úgy, mint a WTO újratervezésének kezdetére, így megmutathatjuk a világnak, hogy a szabadkereskedelem sok ország között is lehetséges” – mondta.

Emmanuel Macron francia elnök a tanácsülést követően kijelentette, hogy Franciaország gyors és pragmatikus kereskedelmi megállapodást szeretne kötni az Egyesült Államokkal, ugyanakkor országa nem fogad el kiegyensúlyozatlan feltételeket.

– mondta. Hozzátette: ha az Egyesült Államok fenntartja az alaptarifát 10 százalékon, akkor Európának is olyan válaszlépést kell tennie, amely hasonló hatást gyakorol. „A jó szándékunkat nem szabad gyengeségként értelmezni” – fogalmazott Macron. Az iráni helyzetről szólva, azt mondta: a lehető legrosszabb az Egyesült Államoknak az iráni nukleáris létesítmények elleni hatékony csapásai után az lenne, ha Irán kilépne az atomsorompó-szerződésből, ami véleménye szerint „eltévelyedéssel és kollektív gyengüléssel” járna.

Az atomsorompó-szerződés megőrzése érdekében bejelentette, hogy a következő napokban beszélni kíván az ENSZ Biztonsági Tanácsának mind az öt állandó tagjával, kezdve Donald Trump amerikai elnökkel, akivel csütörtökön már folytatott tárgyalásokat.

(MTI)

Nyitóképünk: Genya SAVILOV / AFP